|
|
Nagy fájdalom ért, gyûlölni akartam.
Nem csak megbosszulni, de ölni ha kell.
A kísértés szinte tökéletes volt.
A Sátán követe szólt: most lehet.
Az asztal hossza: nem volt vége,
Nyüzsögtek mellette a szörny lelkûek.
Ott voltak a mind az elátkozottak:
Hitler, Sztálin és mind a többiek.
Kereszthez ér az elsõ fény,
Feloldozást ad és megtérést.
Éjszaka volt a kísértés,
De gyõzött a Hit és gyõzött a Fény!
Egy ártatlan lélek, ennyit kér érte.
Hatalmassá tesz, ezt adja cserébe.
A bosszú érdekelt, szõrös csuhát öltök,
A többi vadállattal együtt lökdösõdök.
Keresem a helyem a Sátán asztalánál,
Jobbik énem, Te hiába várnál.
Szerelmes arcodat egy pillanatra látom,
Vérfüggöny takar el, bosszúra, bosszúra vágyom!
Kereszthez ér az elsõ fény,
Feloldozást ad és megtérést.
Éjszaka volt a kísértés,
De gyõzött a Hit és gyõzött a Fény!
Kereszthez ér az elsõ fény,
Feloldozást ad és megtérést.
Éjszaka volt a kísértés,
De gyõzött a Hit és gyõzött a Fény!
Gyõzött a Fény!...
Kereszthez ér az elsõ fény,
Feloldozást ad és megtérést.
Éjszaka volt a kísértés,
De gyõzött a Hit és gyõzött a Fény!
Kereszthez ér az elsõ fény,
Feloldozást ad és megtérést.
Éjszaka volt a kísértés,
De gyõzött a Hit és gyõzött a Fény!
Gyõzött a Fény!
