"A vas fia" - Juhász István barátunknak, a "Tatabányai vasembernek" ajánlva

Néha egyikünk, néha másikunk,
Úgy szeretne gyõzni már.
Vágyunk messze száll, tenni kéne már.
Mindenki másra vár.
Persze nem Te, mindig a másik.
Az örök kétkedõ.
Óriások harca ez, a gyáva megremeg.
A vas fiának gyõzni kell.
Segítsd a bajnokot, akkor majd megtudod,
Milyen a harc!
Nehéz és nagy csata, talán a vas fia: neki sikerül.
Amitõl megremeg a szív: ott elõl álltál!
Akitõl megremeg a szív: egyedül õ a vas fia!
Nagyon kemény az arc, várja egy újabb harc,
Nem fél senkitõl.
Ellenfél csak Te vagy, legyõzni önmagad,
Újra, minden nap.
És ha kérdezik, szerinte semmiség,
Bárkinek sikerül.
Óriások harca ez, a gyáva megremeg.
A vas fiának gyõzni kell.
Segítsd a bajnokot, akkor majd megtudod,
Milyen a harc!
Nehéz és nagy csata, talán a vas fia: neki sikerül.
Amitõl megremeg a szív: ott elõl álltál!
Akitõl megremeg a szív: egyedül õ a vas fia!...

Milyen a harc!
Amitõl megremeg a szív: ott elõl álltál!
Akitõl megremeg a szív: egyedül õ!
Amitõl megremeg a szív: ott elõl álltál!
Akitõl megremeg a szív: egyedül õ a vas fia!
A vas fia! A vas fia! A vas fia!