|
|
"Büszke sas"Veled én nem félnék,
Bármerre elszállnék.
Ott fenn a kék égen egyedül õt nézem,
Fenséges látvány a hatalmas sasmadár.
Fénylõ szép szárnyával, késéles csõrével,
Gyönyörû testével felhôt hasít.
Szeretném megkérni, legyen a testvérem,
Tanítson repülni, oly régi a vágy.
Hangom tán meghallja, vagyam tán meghatja,
Neki még elhinném, hogy van még jövõnk.
Emberi testem lehúz, a földön tart,
Nem enged felszállni hozzád.
Veled én nem félnék, Bármerre elszállnék,
A sorsom ó, légy te!
Testemtõl megválnék, Lelkedbe költöznék,
Sorsom, a sorsom.
Jelképe mindennek, kezdetnek és végnek,
Kit szabadnak hisznek, szárnyalj velem a légben.
Ha én elrepülnék, már nem is szenvednék,
Sírnátok utánnam, késõn, már késõn.
Emberi testem lehúz, a földön tart,
Nem enged felszállni hozzád.
Veled én nem félnék, Bármerre elszállnék,
A sorsom ó, légy te!
Testemtõl megválnék, Lelkedbe költöznék,
Sorsom, a sorsom.
Veled én nem félnék, Bármerre elszállnék,
A sorsom ó, légy te!
Testemtõl megválnék, Lelkedbe költöznék,
Sorsom, a sorsom....
Veled én nem félnék, Bármerre elszállnék,
A sorsom ó, légy te!
Testemtõl megválnék, Lelkedbe költöznék,
Sorsom, a sorsom.
Veled én nem félnék, Bármerre elszállnék,
A sorsom ó, légy te!
Testemtõl megválnék, Lelkedbe költöznék,
Sorsom, a sorsom.
A sorsom, a sorsom,
A sorsom a sorsod.
