A késnek sétáló galamb mosolya arcomon,
Reggelente ébredés után.
Kávéval kezembe állok szótlanúl,
Ferde vigyázban, mint fizetésnapon a fák.
Leutánzott felnõtt néz a tükörbõl rám,
A reggeli hírek a rádióból az agyamba vág.
Megint jobb lesz, üvölt egy rockzenész,
Azt hiszem, színes fényképet néz.
Hogyha filmen látom, olyan szép a reggel,
De szemben a tûzfalon, nem háborog a tenger.
Hogyha filmen látom, oly szép a reggel,
De szemben a tûzfalon, nem háborog a tenger.
Megtanultak ordítani a papírlapok,
Aprópénzért mind, mind a jövõbe lát.
Felkapok én is egy gondolatot,
Kihúzom vele valahogy ezt a napot.
Hogyha filmen látom, olyan szép a reggel,
De szemben a tûzfalon, nem háborog a tenger.
Hogyha filmen látom, oly szép a reggel,
De szemben a tûzfalon, nem háborog a tenger.
