|
|
"Egek felé kiáltottam"
Soha nem láttam még, hol kel fel a nap.
Soha nem aludtam át éjszakáimat.
Hínárszálak húztak le a mélybe.
Önmagam állítottam félre.
Zárt ajtókat nyitottam ki másnak,
Nem hívtak barátnak, és nem hívtak társnak.
A lenyugvó nap mindíg máshol ért,
Ezer színel borult rám az ég.
Rám zuhant minden, minden mi nem kellett másnak.
Rossz íze lett a sötét, a sötét éjszakáknak.
Életemben sok mindent megpróbáltam,
Külvárosok elöttem, utánam,
Az egek felé kiáltottam,
Rosszat soha nem akartam....
Soha nem láttam még, hol kel fel a nap.
Soha nem aludtam át éjszakáimat.
Hínárszálak húztak le a mélybe.
Önmagam állítottam félre.
Zárt ajtókat nyitottam ki másnak,
Nem hívtak barátnak, és nem hívtak társnak.
A lenyugvó nap mindíg máshol ért,
Ezer színel borult rám az ég.
Rám zuhant minden, minden mi nem kellett másnak.
Rossz íze lett a sötét, a sötét éjszakáknak.
Életemben sok mindent megpróbáltam,
Külvárosok elöttem, utánam,
Az egek felé kiáltottam,
Rosszat soha nem akartam.
