Megõrjíted az agyam, tökéletes a mozdulat,
Csak elképzeleni lehet, ahogyan hozod magad.
Nem vagy egy egyszerû eset, vagy könnyen kezelhetõ.
De keresem a kulcsot, Hozzád és ez érthetõ.
Nem kérem számon Tõled, a multad visszafelé,
Nem akarlak bezárni, azt akarom, hogy szabadon élj!
Elérlek egyszer, elérlek egyszer még.
Elérlek teljessen, a tested, a lelked csak az enyém! Csak az enyém!
Egyik nap fogod még a kezem, az arcod hozzám símul.
De aztán cefet egy érzés, másra mosolyogsz váratlanul.
Kilépek egyedül az ajtón, becsukom magam után,
Valamit kiáltasz, még hallom, de én csak megyek, megyek a fejem után.
Meg fogom bánni, megfogom, érzem már.
De mit csináljak? Konok az agyam messze jár!
Elérhetsz egyszer, elérhetsz egyszer még,
Ha kell, hát harcolj! ha nem hát ennyi éppen elég.
Még félhetünk még van mitõl, még van mitõl, még van mitõl!
Még félhetünk még van mitõl, még van mitõl, még van mitõl!
Az idõ semmit nem segít, csak elrepül, csak elrepül!
Az idõ semmit nem segít, csak elrepül, csak elrepül!...
Elérlek egyszer, elérlek egyszer még.
Elérlek teljessen, a tested, a lelked csak az enyém! Csak az enyém!
Elérhetsz egyszer, elérhetsz egyszer még,
Ha kell, hát harcolj! ha nem hát ennyi éppen elég! Éppen elég!