|
|
Irány a magyar tenger.
Meleg a nyár, mindenkit elvakít.
Enyhül az este az utcán.
Soknyelvû tömeg vonz, vagy eltaszít.
Abszolút fölény az arcán.
Összegyûlt Európa, mind itt feszít.
Ott vagyunk mi is köztük.
A nyári bulik, a Balaton újra hív.
Nincs kedvünk lefeküdni.
Hajt a vérünk, az éjszaka megvadít!
Abszolút fölény az arcán.
Összegyûlt Európa
Béküljünk meg,
Vagy rajtunk már a csoda sem segít!
De nézz mi történt, épp egy ember közelít.
Ember az utcán, faág a vállán - nagyon exluzív.
Rongyokba burkolt teste látttán röhögünk. Ó, ó, ó.
A nyarat nem felejtem,
Az öreg csöves emléke felvidít.
És amit tenni kéne:
Odafigyelni, ellesni tõle valamit.
Abszolút béke az arcán.
Összegyúlt Európa.
Béküljünk meg,
Vagy rajtunk már a csoda sem segít!
De nézz mi történt, épp egy ember közelít.
Ember az utcán, faág a vállán - nagyon exluzív.
Rongyokba burkolt teste láttán röhögünk. Ó, ó, ó....
Béküljünk meg, vagy rajtunk már a csoda sem segít!
De nézz mi történt, épp egy ember közelít.
Ember az utcán, faág a vállán - nagyon exluzív.
Rongyokba burkolt teste láttán röhögünk. Ó, ó, ó.
Béküljünk meg, vagy rajtunk már a csoda sem segít!
De nézz mi történt, épp egy ember közelít.
Ember az utcán, faág a vállán - nagyon exluzív.
Rongyokba burkolt teste láttán röhögünk. Ó, ó, ó.
