|
|
Vaknak születtünk, az utca nevelt,
Senki nem vigyázott ránk!
A beton házak között nem várnak csodák,
Így lettünk mi egy elátkozott nemzedék!
Soha nem láthattál könnyet a szemünkben,
Ha volt is, észre sem vetted.
Ha féltünk, egymástól vártunk bíztatást,
Így lettünk mi egy elátkozott nemzedék!
Vaknak születtünk, az utca nevelt,
Senki nem vigyázott ránk!
A beton házak között nem várnak csodák,
Így lettünk mi egy elátkozott nemzedék!
Ítélet helyett! Én nem vádolok senkit,
Nem is kérhetem, hogy szeressetek.
Ítélet helyett! Nézz önmagadba,
Téged az sem érdekel, mi van velem!
Ítélet helyett! Nem remélem én,
Csak annyit kérhetek, hogy szeressétek a gyerekeket!...
Így lettünk mi, egy elátkozott nemzedék!
Így lettünk mi, egy elátkozott nemzedék!