"Magányos tömeg"

A semmibõl megérkezett
Egy szomorú magányos tömeg.
Valahonnan vonulnak valahová.
Örvénylõ emberáradat.
Valaki mindig megtagad.
Valaki mindig megtagad egy másikat.
Szétszakadva újra hinni egy újjab holnapért,
Amikor szinte nincs remény!
Úgy szeretném elfeledni ember-multamat.
Ha átölelne egy örök boldogság.
Úgy szeretném kinyitni fáradt szívemet,
Ó hol vagy? Segíts!
Gyermekkor nélkül nõttünk fel,
Ami volt, felejtsd most el.
Ami most van, az meg kit érdekel!
Az égbõl vigyázó szemek
Csak a jóra intenek.
De itt a dzsungel törvénye diktál!
Szétszakadva újra hinni egy újjab holnapért,
Amikor szinte nincs remény!
Úgy szeretném elfeledni ember-multamat.
Ha átölelne egy örök boldogság.
Úgy szeretném kinyitni fáradt szívemet,
Ó hol vagy? Segíts!...

Úgy szeretném elfeledni ember-multamat.
Ha átölelne egy örök boldogság.
Úgy szeretném kinyitni fáradt szívemet,
Ó hol vagy? Segíts!