|
|
Ma még együtt és nincs tovább,
Átkozottul kemény a világ.
Lenyúztunk egymás agyából éveket.
Szél fujja már az érzelmeket.
Úgy éreztem kevés, amit adhatok,
Pedig te hol...
És ma már hol vagy te és én hol vagyok?
Téboly hogy ott vagy és én várlak.
Idegen kéz nyúl tested felé.
Csak a vágy ereje halványul el lassan,
És már nem hazudunk egymásnak reményt.
Úgy éreztem kevés, amit adhatok,
Pedig te hol...
És ma már hol vagy te és én hol vagyok?
Rád gondolok, és újra látlak,
A napfény áttetszik a hajad szálain.
Ha álmodom veled, szivem szivárvány fényein lebeg,
De jéghidegek a reggelek.
Úgy éreztem kevés, amit adhatok,
Pedig te hol... És ma már hol vagy te és én hol vagyok?
Istenem, pedig már fogtam a kezed,
Csak nem mertem mondani szeretlek - Szeress!
Templomok lépcsõin várom a csodát,
Az idõ törvényt ül.
Istenem, pedig már fogtam a kezed,
Csak nem mertem mondani szeretlek - Szeress!
Templomok lépcsõin várom a csodát,
Az idõ törvényt ül, s lassan kipipál.
Rád gondolok, és újra látlak,
A napfény áttetszik a hajad szálain.
Ha álmodom veled, szivem szivárvány fényein lebeg,
De jéghidegek a reggelek.
Istenem, pedig már fogtam a kezed,
Csak nem mertem mondani szeretlek - Szeress!
Templomok lépcsõin várom a csodát,
Az idõ törvényt ül.
Istenem, pedig már fogtam a kezed,
Csak nem mertem mondani szeretlek - Szeress!
Templomok lépcsõin várom a csodát,
Az idõ törvényt ül, s lassan kipipál.
Istenem, pedig már fogtam a kezed,
Csak nem mertem mondani szeretlek - Szeress!
Istenem, pedig már fogtam a kezed,
Csak nem mertem mondani szeretlek - Szeress!
Istenem, pedig már fogtam a kezed,
Csak nem mertem mondani szeretlek - Szeress!
Istenem, pedig már fogtam a kezed,
Csak nem mertem mondani szeretlek - Szeress!
Templomok lépcsõin várom a csodát,
Az idõ törvényt ül, lassan kipipál.
