|
|
Nyár van! Nyár van! Leégett az arcunk.
Szurokba sülyedt talpunk.
Nyár van! Nyár van! Ígérhetek szépet.
De Te ne reménykedj.
Mi az, ami tédeg ennyire felkavar?
Semmi nem a régi, csak tán nem ez a baj?
Nyár van! Nyár van! Nem láttalalak mostanába.
Ez a srác ott szegény, árva.
Nyár van! Nyár van! Vár amíg kell önmagában.
Megtegyem itt állva?
Mi az, ami tédeg ennyire felkavar?
Semmi nem a régi, csak tán nem ez a baj?
Kár volt, kár volt!
Nem gondoltam rád ma!
Kár volt, kár volt!
Sokba kerülsz mostanába.
Kár volt, kár volt!
Nem küldhetlek el a frászba!
Csak szünj meg végre, szünj meg!
Szünj meg!
Nyár van, nyár van! Tavaly is volt ilyentájba.
De nem ígérnek mostanába.
Nyár van, nyár van! Tõled eloptak húsz éve.
Szép volt, szép volt - az a kérdés mihez képeset!
Mozdulatlanságra ítélt emberé.
Nyár van, legyen végre szép!
Kár volt, kár volt!
Nem gondoltam rád ma!
Kár volt, kár volt!
Sokba kerülsz mostanába.
Kár volt, kár volt!
Nem küldhetlek el a frászba!
Szünj meg hajnalára! Szünj meg!...
Kár volt, kár volt!
Nem gondoltam rád ma!
Kár volt, kár volt!
Sokba kerülsz mostanába.
Kár volt, kár volt!
Nem küldhetlek el a frászba!
Nyár van, nyár van!
Kár volt, kár volt!
Nem gondoltam rád ma!
Kár volt, kár volt!
Sokba kerülsz mostanába.
Kár volt, kár volt!
Nem küldhetlek el a frászba!
Csak szünj meg! Szünj meg!
Szünj meg! Szünj meg!
