Tenyeremben a végzet hosszú ijesztõ jelekként,
Magamon hordom sorsom üzenetét
A hazugságból jöttem,
Errõl nem én tehettem.
Tudom sorsom egyszerû kereszt,
Fogva tart és el nem ereszt.
Felveszem azt a rossz szokást,
Hogy nem hagyom abba a káromkodást.
Felveszem azt a rossz szokást,
Hogy nem hagyom abba a káromkodást.
Tenyeremen hordtalak Téged,
mert ez így redeltetett.
Tudom, ez lesz majd a végzetem.
És most üres tenyerem nézem,
Már csak emlék vagy nekem.
Tudom sorsom egyszerû kereszt,
Fogva tart és el nem ereszt.
Felveszem azt a rossz szokást,
Hogy nem hagyom abba a káromkodást.
Felveszem azt a rossz szokást,
Hogy nem hagyom abba a káromkodást.