|
|
Egy hosszú évezred, de sokat szenvedtek,
Mi jöhet még ez után?
Egyszerû emberek, lelkükben rettenet,
Nem így volt hajdanán!
Volt aki gyõzött, és volt akit legyõztek,
A félelem egyre nõtt!
Egy hosszú évezred, de sokat szenvedtek,
Kis ország árvái õk!
Fiait kínozták, lányait gyalázták!
Sír a kopjafa sír!
Reménye ringatta, hitével bíztatta!
Sír a kopjafa sír!
Az álmunk szép és csak a miénk,
Szép szívünk minket is haza húz!
Álmunk szép!
Az álmunk szép és csak a miénk,
Szép szívünk minket is hazahúz!
Álmunk szép!
Igazságos vagyok, a diktátor ordított,
Ki az, ki ellenem áll?
Egy utat mutatok, csak azon járhattok,
ha nem úgy lesz, megtorlom én!
Senki el nem szökhet, mindenkire lõnek,
A törvény én vagyok itt!
Ne gondolj semmire, ne bízz meg senkibe,
így nõtt fel több nemzedék!
Fiait kínozták, lányait gyalázták!
Sír a kopjafa sír!
Reménye ringatta, hitével bíztatta!
Sír a kopjafa sír!
Az álmunk szép és csak a miénk,
Szép szívünk minket is haza húz!
Álmunk szép!
Az álmunk szép és csak a miénk,
Szép szívünk minket is hazahúz!
Álmunk szép! Az álmunk, az álmunk, az álmunk szép!...
Az álmunk szép és csak a miénk,
Szép szívünk minket is haza húz!
Álmunk szép!
Az álmunk szép és csak a miénk,
Szép szívünk minket is hazahúz!
Álmunk szép!
Az álmunk szép és csak a miénk,
Szép szívünk minket is haza húz!
Álmunk szép!
Az álmunk szép és csak a miénk,
Szép szívünk minket is hazahúz!
Álmunk szép!
