Nem lesz sohasem úgy, ahogy volt,
Te már más vagy, valahogy más.
Azt ami elmúlt nem jön elõ,
Ahhoz túl nagy a változás!
Úgy érzed
Akaratod nincs, nem is érdekel,
Ellep a forróság, A lámpák fénye elvakít,
Ez már nem a valóság.
Azt ami elmúlt nem jön elõ,
Ahhoz túl nagy a változás!
Úgy érzed
Akaratod nincs, nem is érdekel,
Ellep a forróság, A lámpák fénye elvakít,
Nem Te döntöd el,
Hogy mi az, ami jön.
Minden perctõl egy életet vársz,
És ha rögtön nem sikerül,
Úgy érzed
Akaratod nincs, nem is érdekel,
Ellep a forróság, A lámpák fénye elvakít,
Nem Te döntöd el, hogy mi az amitõl
Ilyenek ezek a vad éjszakák,
Az egyik fele álom, a másik valóság!
Démonok csábítanak kéjesen,
Extázist ordítják éhesen.
Ó. Ó, ó, ó, ó. Ó, ó. Ó, ó, ó, ó.
Ó. Ó, ó, ó, ó. Ó, ó. Ó, ó, ó, ó.
Ott van benned a másik, a jó,
Ha engednéd segítenék.
Az álomhálót Veled tépném szét,
S minden úgy lenne mint rég.
Úgy érzed
Akaratod nincs, nem is érdekel,
Ellep a forróság, A lámpák fénye elvakít,
Nem Te döntöd el, hogy mi az amitõl
Ilyenek ezek a vad éjszakák,
Az egyik fele álom, a másik valóság!
Démonok csábítanak kéjesen,
Extázist ordítják éhesen.
Ilyenek ezek a vad éjszakák,
Az egyik fele álom, a másik valóság!
Démonok csábítanak kéjesen,
Extázist ordítják éhesen.
Egybe a kártya, osztani kell!
Nálad a joker, ne veszítsd el!...
Akaratod nincs, nem is érdekel,
Ellep a forróság, A lámpák fénye elvakít,
Nem Te döntöd el, hogy mi az amitõl
Ilyenek ezek a vad éjszakák,
Az egyik fele álom, a másik valóság!
Démonok csábítanak kéjesen,
Extázist ordítják éhesen.
Ilyenek ezek a vad éjszakák,
Az egyik fele álom, a másik valóság!
Démonok csábítanak kéjesen,
Extázist ordítják éhesen.
Ó. Ó, ó, ó, ó. Ó, ó. Ó, ó, ó, ó.
Ó. Ó, ó, ó, ó. Ó, ó. Ó, ó, ó, ó.
Más vagy, valahogy más. Túl nagy a változás, ellep a forróság. Démoni csabítás, álom vagy valóság? Vad éjszakák, vad éjszakák! Vad éjszakák, vad éjszakák! Ó, ne, ne ne, ne, ne, ne veszíts el, ne veszíts el!