|
|
Mikor megszültél és álöleltél engem.
A város ködporával együtt nevelkedtem.
Mikor a hús szagához kenyeret kerestem.
Azt mondtad, hogy vállalonom kell midig minden tettem.
Akkor is volt már olyan, aki figyelt, csak figyelt,
Hogy mikor tévesztem el. Csak figyelt, csak figyelt.
Kemény világ volt, soha nem hátráltam.
Ha pofont adtam, pofon érkezett.
De igazságosabb volt, mint most teszik.
Mikor a pofon hátulról érkezik.
Akkor is volt már olyan, aki figyelt, csak figyelt,
Hogy mikor tévesztem el.
Csak figyelt, csak figyelt, hogy mikor tévesztem el!
Akarom, hogy velem kiáltsatok!
Tiszta életet és boldogságot akarunk!
Akarom, hogy nyútsatok kezet!
Szeretném, hogy mind szeressetek!
Amig te égsz, és végzed a dolgod.
Amig te izzadsz, és hordod az álmod.
Amig mi hozzáteszünk és elveszünk.
Amig mi jót akarunk és néha tévedünk.
Addig más csak figyel, csak figyel, csak figyel,
Hogy mikor tévesztem el. Csak figyel, csak figyel,
Hogy mikor tévesztem el!
Akarom, hogy velem kiáltsatok!
Tiszta életet és boldogságot akarunk!
Akarom, hogy nyútsatok kezet!
Szeretném, hogy mind szeressetek!
Akarom, hogy velem kiáltsatok!
Tiszta életet és boldogságot akarunk!
Akarom, hogy nyútsatok kezet!
Szeretném, hogy mind szeressetek!
Akarom, hogy velem kiáltsatok!
Tiszta életet és boldogságot akarunk!
Akarom, hogy nyútsatok kezet!
Szeretném, hogy mind szeressetek!
